Mire jó a köpölyözés?

A köpölyözést szokták “vákuumos masszázsnak” is nevezni, melynek eredete több ezer évre nyúlik vissza, egészen az ókori civilizációkig. A módszer ma is népszerű, különösen Magyarországon, ahol egyre több helyen érhető el a kezelés – azonban nem árt óvatosnak lenni.

Ebből a cikkből megtudhatod,, pontosan mi is az a köpölyözés, mikor alkalmazzák, miért nem alkalmazom a terápiás rendszeremben, és milyen biztonságosabb, tudományos alapú alternatívák állnak rendelkezésre.

Mi az a köpölyözés?

A „köpölyözés” szó maga a „köpöly” eszköz nevéből ered, amely eredetileg egy üveg, kerámia,később pedig műanyag vagy szilikon csésze. A köpöly szó régi magyar eredetű, az orvosi pióca elnevezésére is használták korábban.

A köpöly csészéket a bőrre helyezik, a vákuumot hatására a bőr és a bőralatti kötőszövetek megemelkednek. Ez a szívóhatás fokozza az adott terület vérellátását, ami bizonyos esetelben elősegítheti a regenerációt és a méreganyagok elszállítását.

A köpölyözés történelmi háttere

A köpölyözés egyik legrégebbi írásos említése a híres kínai orvosi szövegben, a Huangdi Neijing-ben (Kr. e. 2–3. század) található. Az ókori Egyiptomban az Ebers-papirusz (Kr. e. 1550 körül) is említi a köpölyözéshez hasonló technikát. A görögök közül Hippokratész is alkalmazta, főként légzőszervi panaszok és hátfájás esetén.

A középkorban és a reneszánsz idején Európa-szerte elterjedt volt, gyakran más terápiákkal kombinálva, mint a véreztetés. A testnedveken alapuló orvoslási szemléletben a köpölyözés hasznos eszköz volt a „felesleges” vér eltávolítására vagy az egyensúly helyreállítására.

A köpölyözés a modern tudomány szeme előtt

A köpölyözés hosszú időre eltűnt a nyugati orvoslásból, de a keleti gyógyászat népszerűségének növekedésével a 20. század végén újra előkerült. A módszer akkor került igazán a nemzetközi figyelem középpontjába, amikor Michael Phelps olimpiai úszó 2016-ban lila körökkel a hátán jelent meg a versenyeken – és elmondása szerint köpölyözéssel enyhítette az izmai feszültségét. Ez újabb hullámot indított el a köpölyözés elterjedésében, egyfajta reneszánszát éli most ez a technika.

Tudományos oldalról azonban a fogadtatás sokkal hűvösebb volt. Számos tanulmány született, különösen Kínában, Dél-Koreában és Iránban, amelyek pozitív hatásokról számoltak be – ugyanakkor ezek módszertana gyakran kritizált. A nyugati tudományos közösség részéről gyakori a kritika, miszerint nincs kellően ellenőrzött, placebo-kontrollos, kettős vak vizsgálat, amely meggyőzően bizonyítaná a köpölyözés hatásosságát.

A köpöly kezelések típusai

A köpölyözésnek több típusa létezik, melyek közül a legismertebbek:

• “Száraz” köpölyözés: vákuum létrehozása hő vagy pumpa segítségével, vérzés nélkül.
• “Nedves- véreztető” köpölyözés: a bőr felsértése után vákuummal kis mennyiségű vért is kiszívnak.
• “Mozgatott” köpölyözés: a csészéket olajozott bőrön mozgatják, masszázsszerű hatást elérve.
• “Villám” köpölyözés: gyors fel- és levétel, dinamikus ingerek keltésére.
  

Milyen panaszok esetén szokták alkalmazni a köpöly terápiát?

A köpölyözést a következő esetekben alkalmazzák leggyakrabban:

• Mozgásszervi fájdalmak: például hát- és nyakfájás, izomláz, ízületi panaszok.
• Légúti megbetegedések: köhögés, asztma, bronchitis.
• Emésztési problémák: puffadás, székrekedés.
• Migrén és fejfájás: főként a nyak-vállöv izmainak lazításával.
• Stressz, alvászavarok: relaxációs célú alkalmazások.
  

Amikor nem érdemes köpöly kezeléssel próbálkozni

A köpölyözés nem veszélytelen eljárás. Különösen nem ajánlott:

• Véralvadási zavar, vérhígító szedése esetén
• Cukorbetegség, érszűkület, immunhiányos állapotok esetén
• Bőrsérülés, gyulladás, aktív fertőzések esetén
• Terhesség alatt, főként a hason és deréktájon
• Érzékeny bőrűeknél, akik hajlamosak véraláfutásra
• Legyengült állapotban.

A köpölyözés hatékonyságáról

Saját terápiás gyakorlatomban nem alkalmazom a köpölyözést. Ennek oka, hogy a kezelési erősség nehezen kontrollálható, legyen szó hő által létrehozott vákuumról vagy a modernebb, pumpás köpölyről. A kezelés gyakran jár szöveti károsodással, véraláfutással, amelyek lassan gyógyulnak, főleg olyan pácienseknél, akiknek eleve gyenge a regenerációs képessége.

Ráadásul a tudományos vizsgálatok eredményei meglehetősen ellentmondásosak. Az eddigi kutatások nem bizonyították egyértelműen, hogy a köpölyözés bármiben is hatékonyabb lenne, mint egy placebo kezelés – különösen hosszú távon. Túl sok a változó, és hiányzik a standardizált protokoll.

Azt érdemes tudnod rólam, hogy az egyetemi éveim alatt az ELTE kínai-tibeti szakán végeztem a tanulmányaim, és kifejezetten az orvoslás volt a témám, mind a kínai, mind a tibeti területen. Ezt azért tartom fontosnak megjegyezni, hogy tudd, tisztában vagyok azzal, hogy a köpölyözés technikájával igenis lehet eredményeket elérni.

Itt nem is ez a kérdés, hanem az, hogy egyre többen egy rövidke köpölyözős tanfolyam után abban a hitben vannak sajnos, hogy már tudnak köpölyözni. Ha ki akarod próbálni, ám rajta! Arra figyelj, hogy olyan szakembert keress, aki ennek tényleg “feket öves” gyakorlója!

„Csodás” gyógyulások – mit mondanak az anekdoták?

Az alternatív terápiák hívei gyakran számolnak be „csodás” gyógyulásokról. Krónikus fájdalmak, hosszú távú izomfeszülések múlnak el látszólag néhány kezelés után. Egy híres eset szerint egy profi sportoló sérülése után 48 órán belül újra edzeni tudott – állítása szerint a köpölyözésnek köszönhetően.

Ezek az anekdoták inspirálóak, de a tudományos értékük korlátozott. Gyakran nincs kontrollált környezet, és más kezelések is zajlanak párhuzamosan, így nem tudhatjuk, pontosan mi segített.

Miért nincs több tudományos bizonyíték?

A fő ok a módszertani kihívás és majdhogynem lehetetlen ugyanazt a kezelést, ugyanolyan esetben alkalmazni. Ráadásul ugyancsak szinte lehetetlen “placebo effektust” létrehozni egy olyan eljárásra, mint a köpölyözés, ahol vákuum, szívóhatás keletkezik és szinte minden esetben igen látványos, szemmel látható eredménye van – piros, lilás foltok, mint a katicabogár pettyei.

Ezen kívül a kezelések gyakran eltérőek – más eszköz, más időtartam, más terapeuta – így nehéz egységes vizsgálatokat végezni. A legtöbb publikáció kis esetszámon alapul, és nagyon gyakran nincs ugynevezett “vak kontrollcsoport”, amihez képest össze tudnák hasonlítani az eredményeket, különbségeket.

Köpölyözés helyett…

A modern, tudományosan is megalapozott megoldások biztonságosabb és eredményesebb alternatívát jelentenek. Ilyenek például:

• Manuális terápiák: tulajdonképpen egy jól, célzottan, precízen végzett masszázzsal is lehet szöveti vérbőséget okozni – itt még javaslom olyan hatóanyag használatát is, ami serkenti a vérkeringést – rozmaring, fahéj, kámfor és ehhez hasonló hatóanyagokat tartalmazó krémek, olajok
• Fasciakezelések: manapság egyre több szakember tanul és végez ilyen jellegű kezeléseket – arra figyelj, hogy ne fájjon, ne okozzon szöveti károsodást – ilyen lehet az un. myofasciális lazítás.
• Trigger-pont terápia: ez ugyebár a nagy kedvencek egyike…  az izomban kialakuló fájdalmas csomók célzott kezelése.
• SMR masszázshenger és SMR masszázslabda: ezt bármikor otthon és utazás közben is tudod használni!
• Safe Laser: helyileg, keringésfokozás, fájdalomcsökkentés, gyulladáscsökkentés céljából és a trigger-pontok fájdalommentes kezelésére kiváló eszköz.
• Bemer fizikai érterápia: a mikrokeringés támogatásának csúcsa!

Konklúzió helyett…

A köpölyözés kétségtelenül hosszú múltra tekint vissza, és sokan esküsznek rá. Mégis, az ellenőrizhetőség hiánya, az esetleges szövődmények és az ellentmondásos szakirodalom miatt nem javasolt terápiás módszerként alkalmazni – különösen nem szakmai felügyelet nélkül.

Érdemes inkább más manuális módszerek és tudományosan is bizonyított hatású eszközök, valamint a saját kontroll alatt tartható SMR eszközök rendszeres használatában keresni a megoldást.

Gyakori kérdések