Viccesen azt mondhatnánk, hogy a teniszkönyök problémát úgy orvosolhatjuk a legkönnyebben, ha felhagyunk ilyen “úri sportokkal”. 🙂
A teniszkönyök kialakulásához egyáltalán nem szükséges teniszezni, nem csak sportolóknál jelentkezik. Ez a fájdalmas állapot bárkit érinthet, aki gyakran terheli a könyökízületét. A teniszkönyök, orvosi nevén laterális epicondilitis (ejtsd: epikondilitisz), egy igen kellemetlen állapot, amely a könyök fájdalmát okozza, sőt a könyökízület mozgását is korlátozza.
Ebből a cikkből megtudhatod, mit is jelent pontosan a teniszkönyök, milyen tünetei vannak, milyen hatékony kezelési módszereket alkalmazhatsz, olvashatsz néhány esettanulmányt is az eredményekről, amit otthoni kezeléssel értek el. Emellett megtudhatod, mikor érdemes orvoshoz fordulni, és hogyan lehet megelőzni a kialakulását.
A teniszkönyök jelentése
A teniszkönyök, mely orvosi nevén laterális epicondilitis (ejtsd: epikondilitisz), egy gyakori, nagy fájdalommal járó ízületi probléma, amely általában a könyök külső részénél, az izmok és ínszalagok gyulladásával jár együtt. Az elnevezéssel ellentétben azonban nem csak a teniszezőket érinti, hanem bárkit, aki olyan tevékenységet végez, mely során gyakori vagy ismétlődő terhelés éri a könyökízületet.
Ilyen lehet például olyan munkavégzés, ahol sokat csavaroznak, vagy fúrnak, vagy akár számítógép előtt ülve gépelnek. A teniszkönyök kialakulásában központi szerepet játszik a könyökízület túlzott terhelése is. Legyen szó ténylegesen teniszezésről, vagy más olyan sportról, munkáról, ahol a könyökízület nagy, akár extrém terhelést kap.
Fontos tudni, hogy a teniszkönyök nem csupán a teniszezők problémája, és sokféle tevékenység okán kialakulhat. Sokszor előfordul az a helyzet is, hogy a teniszkönyökre jellemző tünetek, fájdalmak jelentkeznek, de nincs kimutatható izom, vagy ínszalag gyulladás. Ebben az esetben a könyökfájdalom hátterében trigger-pontok állhatnak, de erre alább még bővebben kitérek.
A teniszkönyök kialakulása és lehetséges okai
Amit biztosan elmondhatunk az, hogy a teniszkönyök kialakulásában központi szerepet játszik a könyökízület túlzott terhelése. Bár az elnevezése arra utal, hogy ez a probléma a teniszezőket érinti csupán, de a probléma gyakorlatilag bárkit érinthet, aki olyan tevékenységeket végez, amire az ismétlődő mozdulatok jellemzőek – csavarhúzó használata, gépelés, pakolás, fúró vagy vésőgép használata, stb -, vagy nagyfokú erőhatás éri a könyökét – munkavégzés, vagy edzés közben.
Felsorolok, az elmúlt, több, mint 30 éves oktatói és terapeutai tapasztalatom alapján néhány gyakori okot és kockázati tényezőt:
Teniszezés
Ez valódi ok lehet, de nem azt jelenti, hogy minden teniszezőnek kötelezően kell fájjon a könyöke, úgyhogy ha szereted ezt a sportot, csak hajrá! Előtte azért mindenképp melegíts be rendesen! A teniszezés során a könyökízület folyamatosan terhelődik.
Az ütőnek is van egy súlya, nagy az erőkar, ami azt jelenti, hogy nagy erő kell ahhoz, hogy megfelelően tartsuk az ütőt, nem beszélve arról, ha az ütőnek csapódik nagy erővel a labda. Ugyanez igaz az ütésre, amit a teniszező indít, de nagyobb a terhelés akkor, ha fogadja a labdát és visszaüti. Ennek következtében a teniszezők nagyobb eséllyel szenvednek teniszkönyökben.
Egyéb sportok
Nem csak a teniszezés, hanem más sportok esetén is kialakulhat hasonló terhelés, ami kihat a könyökízületre. Minden olyan sport szóba jön, ahol fogni kell valamit, egy súlyt, egy ütőt, vagy mozgatni kell a könyökízületet valamilyen ellenállással szemben, illetve a testünket kell mozgatni egy fix ponthoz képest.
A leggyakrabban olyanok fordultak hozzám teniszkönyök problémával, akik konditerembe járnak, súlyt emelnek, húzódzkodnak, torna jellegű mozgást végeznek – fekvőtámasz, kézállás, crossfitt edzésekre járnak, kettlebell edzés folytatnak. A legtöbb esetben kiderült, hogy nem elegendő bemelegítés, vagy a nem megfelelően kivitelezett gyakorlat, esetleg a hirtelen terhelés-növelés áll a háttérben.
Munkahelyi “ártalmas” tevékenységek
A teniszkönyök gyakori probléma azoknál, akik olyan munkákat végeznek, ahol sokszor ismétlődő, hasonló kéz-, illetve karmozgásokra van szükség. Ilyen lehet például a számítógépet használóknál, kifejezetten azoknál az informatikusoknál, akik szinte egész nap gépelnek, vagy az egeret használják. Ez igaz mindazoknál is, akik ugyancsak sokat dolgoznak számítógépen, tableten, nem szükséges informatikusnak lenniük ehhez.
Olyan szerelők is ki vannak téve a teniszkönyök “veszélyének”, mint például villanyszerelők, szobafestők, autószerelők, olyanok, akik tipikusan olyan ismétlődő mozgást végeznek ellenállással szemben, mint a csavarás. Ide tartozhatnak a kertészek, vagy más, építőiparban dolgozó emberek is.
Szokásos otthoni teendők
Ha esetleg a fentiek közül egyik sem jellemző valakire, érdemes megvizsgálni, hogy az ártatlannak tűnő, otthoni tevékenységek között van-e olyan, ami a fentebb leírt tipikus, ismétlődő mozgásokhoz hasonló. A ház körüli munkák közül ilyen lehet takarítás, vagy egy kismama esetén a kisgyerek cipelése is.
Fontos megjegyeznem, hogy figyelembe kell venni más tényezőket is, ami első hallásra akár furcsának tűnhet és felmerülhet a kérdés, hogy annak egyáltalán mi köze lehet a teniszkönyökhöz!
Korábbi sérülések
Lehetséges, hogy már nem emlékszünk rá, de ha korábban megsérült a könyökízület, akkor elég lehet néhány “ártatlan” mozdulat, ami kiváltja a teniszkönyök tüneteit. Persze fontos maga a mozdulat típusa is, de ha volt korábbi sérülés, akkor nem kell nagy terhelés ahhoz, hogy megjelenjen a fájdalom. Ilyen sérülés lehet alkartörés, felkartörés, könyök, váll, csukló sérülés is.
A nyaki gerinc és a hát gerinc panaszai
A felső végtagon, azaz a karon végig futó idegek a nyaki, illetve a háti gerinc felső szakaszától indulnak. Ha ezek a területek feszültek, fájdalmasak, nehezen mozognak, akkor ez kihatással lehet a kar mozgására is és ebből is adódhat az a jelenség, hogy “szinte nem is csináltunk semmit”, mégis fájdalmassá válik a könyökízület.
Trigger-pontok
Számos esetben nincs “igazi” teniszkönyök, azaz nem mutatható ki gyulladás azon a területen, de fájdalom jelentkezik. Ebben az esetben kisugárzó fájdalomról beszélünk, ami a trigger-pontokból származik. Ezek a pontok az izmokban található fájdalmas csomók, amiket kezelni kell, különben a fájdalom fennmarad. Tipikus izmok, ahol olyan trigger-pontok lehetnek, amelyek a könyök ízületbe sugárzó fájdalmat okoznak: bicepsz, tricepsz, a váll körül lévő izmok. Ahhoz, hogy sikert érjünk el a trigger-pontok kezelésével, meg kell tanulni, hogy keressük meg és hogyan kezeljük ezeket.
Ehhez természetesen kell megfelelő útmutatás, de nem szükséges szakembernek lenned ahhoz, hogy alkalmazni tudd. Ahhoz, hogy biztonsággal használhasd a trigger-pont terápiát, megtanulhatod a Fájdalomkezelés Otthon online tanfolyam segítségével, vagy részt vehetsz egy olyan tanfolyamon személyesen, ahol kifejezetten ezt a témát fejtem ki. Ennek a tanfolyamnak a címe: Hatékony fájdalomkezelés – trigger-pont terápia a gyakorlatban.
Az ismétlődő mozgások és terhelés következtében a könyök külső részén lévő ínszalagok és izmok apró sérüléseket szenvedhetnek, és gyulladás alakulhat ki. Ez a gyulladásos folyamat okozza a tipikus teniszkönyök tüneteket, mint a fájdalmat és a korlátozott mozgást. Az idő múlásával a probléma súlyosbodhat, ha nem kezelik időben és megfelelően.
Sokszor arról számoltak be az ügyfeleim, hogy az elején “pihentették” és várták, hogy “majd elmúlik magától”. A rossz hírem az, hogy ez nagyon ritkán fordul elő és nem, nem múlik el magától. Valamit tenned kell annak érdekében, hogy javuljon!
Szerencsére azért a teniszkönyök gyógyítható. Ebben a videóban egy korábbi páciensem meséli el a saját tapasztalatait:
A teniszkönyök tünetei
- Fájdalom: A fájdalom jellemzően a könyök külső részén, az izomzat kötődési pontjánál keletkezik. A fájdalom lehet éles, szúró vagy tompa, és a kézmozgásokkal fokozódik.
- Izomerő csökkenése, “gyengeség”: A teniszkönyök okozta fájdalom miatt a kéz, a csukló és a könyök mozgása korlátozott lehet, érezheted úgy, hogy “kiment az erő a kezedből”. Ez borzasztó zavaró tud lenni olyan mindennapos tevékenységek közben, mint például a pohár megfogása, egy kupak lecsavarása, vagy akár egy villanykapcsoló megnyomása során.
- Érzékenység: Nem feltétlenül kell fájdalmat érezz a mozgás során. Sokszor a kezdetben az érintett terület érzékennyé válik, és érintésre vagy nyomásra érzel fokozott fájdalmat. Vedd komolyan ezt a tünetet!
- Gyulladás: Az izomzat és az ínszalagok gyulladása miatt a könyök területe pirossá válhat, tapintásra meleg. A gyulladást mihamarabb kezelned érdemes!
Hogyan lehet és hogyan érdemes kezelni otthon a teniszkönyököt?
Először is, ha lehetséges érdemes megvizsgáltatni a könyököt és a környező izmokat, ínszalagokat ultrahanggal, vagy MRI vizsgálattal, hogy kiderüljön, áll-e a háttérben olyan probléma, amivel mindenképp foglalkozni kell.
Akkor is javasolt orvoshoz fordulni, ha a teniszkönyök tüneteinek megjelenése előtt történt valamilyen baleset, sérülés. Vedd komolyan a sérüléseket!
Természetesen érdemes pihentetni az ízületet és olyan mozgásokat végezni csak, amelyek nem okoznak fájdalmat. Csak a pihentetéssel nem valószínű, hogy meg fog oldódni a helyzet. Ha tudod, iktasd ki azokat az ismétlődő mozdulatokat, amik okozták a problémát.
Több mint 30 éves szakmai tapasztalatom alapján bátran kijelenthetem, hogy az egyik leghatékonyabb, ízületi fájdalmakat csillapító módszer a trigger pont terápia, kiegészítve a lágylézer terápiával. 2015 óta csak a Safe Laser készüléket használom.
A lézersugárnak három, az emberi testre gyakorolt jótékony hatása van.
- Gyulladáscsökkentő hatás, ami a teniszkönyök esetében nagyon lényeges.
- Fájdalomcsillapító hatás, ami ugyancsak fontos.
- Biostimulációs hatás, ami azt jelenti, hogy az izomszövetek és az ínszalagok regenerációját, gyógyulását támogató, öngyógyító folyamatokat serkenti.
Előszeretettel használok még kineziológiai tapaszokat, más néven kinesio-tape terápiát is, amivel segíteni lehet a mozgást és a gyógyulási folyamatot is.
Ne feledkezzünk el a masszázslabda, masszázshenger használatáról sem!
Mindkettő eszköz remek segítség tud lenni az izmokban keletkezett feszültségek oldásában és a trigger-pontok feltérképezésében is.
Fontos leszögezzük, nem mindegy, hogyan végzed a masszázslabda, vagy masszázshenger gyakorlatokat. (Lásd SMR henger kiválasztása és használata) A több évtizedes oktatói és szakmai tapasztalataim, valamint az általam képzett gyógytornászok, edzők, és más szakemberek tapasztalatai és természetesen a “hengerezők” visszajelzései alapján készítettem egy olyan online SMR tanfolyamot, aminek a segítségével megtanulhatod a masszázshenger és a masszázslabda használatának fortélyait.
A masszázshengerrel, ha jól megtanultad a használatát, akkor nehezen tudsz mellélőni. A rendszeres hengerezés segít a feszültség oldásában, javítja a vérkeringést, a nyirokkeringést, segít a mielőbbi felépülésben.
Sokan javasolnak hűtést. Ezzel a technikával bizonyos esetekben jó eredményt lehet elérni, de sajnos nem minden esetben. Ha mégis hűtenéd a könyökízületet, akkor ne jegeld, hanem hideg vizes borogatást használj inkább.
Bár a teniszkönyök általában otthoni kezeléssel enyhíthető, bizonyos esetekben orvosi segítségre lehet szükséged. Javaslom, fordulj orvoshoz, ha a fájdalom nem enyhül néhány hét otthoni kezelés után, vagy ha a könyököd egyre duzzadtabb, esetleg ha a kézmozgásaid fokozottan korlátozottá válnak. Az orvos további diagnosztikai teszteket és speciális kezelést is javasolhat.
Hogyan előzheted meg, hogy kialakuljon a teniszkönyök?
A teniszkönyök megelőzése érdekében fontos, hogy odafigyelj a könyökízületed terhelésére. Íme néhány gondolat, ami segíthet:
- Bemelegítés: Mindig végezz bemelegítést, mielőtt sportolásba kezdesz vagy olyan tevékenységet végeznél, ami terheli a könyököt. A bemelegítésnél fordíts külön figyelmet a váll, a könyök és a csukló mozgásaira!
- Helyes mozgás: Ha sportolsz, legyen edződ! Ő lát téged kivülről és lehet, úgy érzed, hogy jól csinálod a gyakorlatot, de egy edző hamarabb észreveszi a kisebb hibákat és korrigálja azokat azelőtt, mielőtt bajba kerülnél!
- Erősítsd a könyököd: Erősítsd az alkarod izmait, hogy csökkentsd az ízület terhelését.
- Tarts szüneteket, közben mozgasd át az ízületed: Ha olyan munkád van, ahol ismétlődő mozdulatokat végzel, rendszeresen tarts rövid szüneteket és közben lazán mozgasd át a nyakad, hátad, vállad, könyököd, csuklód.
Gyakori kérdések
A teniszkönyök, orvosi nevén laterális epicondilitis (ejtsd: epikondilitisz), a könyök külső részénél jelentkező, sokszor gyulladásos állapot, amely fájdalmat és korlátozott mozgást okozhat.
A teniszkönyök általában az ismétlődő mozdulatok során, vagy nagyfokú erőkifejtés következtében, például a teniszezés vagy más olyan sporttevékenység miatt alakulhat ki, amelyek terhelik a könyökízületet.
A teniszkönyök otthoni kezelése során először vizsgáltasd meg az érintett területet orvossal, majd pihentesd és kerüld azokat a mozgásokat, amelyek fájdalmat okoznak. Hatékony lehet a trigger pont terápia és a lágylézer terápia kombinálása, illetve kiegészítő módszerként alkalmazhatók kinesio-tape terápia és masszázseszközök. Hűtés esetén inkább hideg vizes borogatást használj.
